Az eredeti címe a May Day mélyen szimbolikus. Elszor is általános tavaszi népunnepélyt jelent az egész északi féltekén. Sok kultúrában is hagyományos tavaszi unnep a május elseje, a majális. Táncolnak, énekelnek, sutnek, fznek, orvendeznek ezen a napon az emberek. A nemzetkozi munkásmozgalom napjaként is méltatják, méltatták nálunk, Magyarországon is, de csak a tizenkilencedik század végétl a chicagói Haymarketben kirobbant véres események nyomán, de ez az unnepnap nem azonos a hagyományos májusi népunnepélyekkel. Ennek az elbeszélésnek a háttere viszont az 1919 évi májusi zendulés Ohióban, melynek kovetkeztében két ember meghalt és vagy százat letartóztattak. A zendulés politikai jelleg volt: a tiltakozók egy csoportja piros zászlókkal akart felvonulni. Ezt az eseményt koveten az Egyesult Államokban általános lett a kommunizmus terjeszkedésétl való félelem, ami aztán ersen beárnyékolta az amerikai torténelmet az elkovetkez évtizedekben. Az író ennek is hangot ad kisregényében. 1919. május elsején, azon a napon, amikor a Fitzgerald elbeszélésében torténtek elkezddtek, kommunistaellenes tntetések vagy lázongások voltak tobb amerikai nagyvárosban. New Yorkban katonák és tengerészek támadták meg a szocialista The Call újság irodáit a Negyedik Avenue 112ben. Az egyik újságíró huszonot láb magasból kiugrott az ablakon, hogy az inzultust elkerulje, és meghalt. A lap tizenegy munkatársa sérult meg komolyabban. Ugyanakkor Fitzgerald rámutat az elveszett nemzedék" helyzetére is és szembehelyezi a tavaszvárást, egy új életforma (a dzsesszkorszak) kezdetét e nemzedék lelki állapotával, kilátástalanságával, mely ell nem egy fiatal csak a halálba való menekulésben látott kiutat. Ilyen értelemben az eredeti cím nemcsak, st egyáltalán nem munkásmozgalmi eseményekre utal, hanem sok minden másra. Ezért is cseréltem fel B. Nagy László korábbi fordításának címét (Május 1 New Yorkban) ezzel: Majális New Yorkban.