F. Scott Fitzgerald osszes elbeszélései V. kotet Fordította Ortutay Péter

Az els ot elbeszélés ebben a kotetben a Basil és Josephine torténetek második fele, mely Josephine Perryrl szól, aki egy jómódú és okos kis kamaszlány. Megtudjuk benne, hogyan ébred rá Josephine a szerelemre, hogy aztán kisebb nagyobb kalandokon és csalódásokon keresztul eljusson az érzelmi csdig." A legtobbet ezek kozul az elbeszélések kozul a Saturday Evening Post hozta le, és Fitzgerald mindegyikért szép honoráriumot is kapott. Az író úgy tervezte, hogy a végén osszehozza" valahogy a két fszereplt, de ez az irodalmi találkozás nem jott létre. A Josephine elbeszélések hsnjének, aki egy makacs és okos széplány, vannak bizonyos elképzelései arról, hogyan kell élni, és a saját útját járja. A kritikusok tobbsége a prototípust Ginevra Kingben, a jól ismert kis chicagói els bálozó lánykában (most úgy mondjuk, celeb) vélte felismerni, aki Fitzgerald els nagy szerelme" volt az életben. Fitzgerald ezeket a torténeteket a húszas évék végén írta (1928-1930), amikor megpróbált sorozatot készíteni A nagy Gatsby-hez, és Az éj szelíd trónján-nak a megírásával kínlódott. De ugyanakkor élni is kellett valamibl, amit a Post biztosított neki ezekért az elbeszélésekért. A szerz egyébként azt állította, hogy az elbeszélések szerepli azt a gondolatot próbálják képviselni, amit érzelmi csdnek" nevezett (az egyik elbeszélésének is ezt a címet adta), de ugyanakkor ifjúkorából is bemutat az olvasóknak egy darabot, melyre nosztalgiával tekint vissza ugyan, de gúnyolja is a rangkórság, a sznobság és amiatt, hogy koreikben minden a pénz. Ám Nona Balakian irodalomkritikus a New York Times egyik 1973. évi számában Basilt és Josephine-t a kor sajátos enfant terrible-jeinek tartja, és a Zabhegyez (The Catcher in the Rye) Holden Caulfieldjához hasonlítja.
6. A Vissza Babilonba (Babylon Revisited) Fitzgerald egyik legismertebb elbeszélése, melyben elmeséli, hogy a megozvegyult Charlie Wales szeretné saját maga nevelni kislányát, de sógornje duhaj múltja miatt, no meg azért, mert t, Charlie-t tartja felelsnek a felesége haláláért, ezt megakadályozza. Az elbeszélésnek Máthé Elek volt az els magyar fordítója (lásd: F. Scott Fitzgerald Újra Babilombna, Magvet Konyvkiadó, Budapest, 1962). Az újrafordított változat az enyém.
7. A Határozatlanság (Indecision) a Saturday Evening Post 1931. május 31-i számában jelent meg. Fitzgerald valószínleg a svájci Lausanne-ban, a Hotel de la Paix-ben írta, mikozben Zeldát a Prangins klinikán kezelték. A Post 4.000 dollárt fizetett érte. Zelda 1930. évi áprilisi idegosszeroppanása után Fitzgerald fként elbeszéléseket ír, két év alatt tizenhatot, hogy pénzt keressen a kórházi számlák kifizetésére. 1931 a legjovedelmezbb éve volt Hollywood eltt: kilenc elbeszélése után a jovedelme 36.000 dollárt tett ki, amíg hét konyvéért jogdíjként alig kapott valamit. Bár az ezekben az években keletkezett elbeszéléseit Fitzgerald elssorban azért írta, hogy legyen pénze, mégis van koztuk két igazi remekm is: az Egy utazás kulfoldon és az Újra Babilonban. A Svájcban írti Határozatlanság és A Szállodák gyermeke nem olyan torténetek, melyeknek szerepli igazán szimpatikus emberek lennének, és a hangvétel is komor, de ez érthet. Fitzgeraldnak nem igen volt oka arra, hogy idegnyugtató torténeteket írjon, mert Svájc neki a betegség és kétségbeesés foldjét jelentette. Egy ország, ahol nem sok minden kezddik, viszont sok minden véget ér," írta az Egy utazás kulfoldon c. elbeszélésében. Mindazonáltal ugynoke, Harold Ober sokra tartotta ezeket a novellákat: azt mesélik el, hogy milyen is az élet valójában.

Dettagli