A Fitzgerald összes elbeszéléseinek IX. kötetében kapott helyett az 1937-ben írt Egy teljes élet (A Full Life) cím történetecske. A kritika nem is foglalkozott vele érdemben. Úgy látszik, annyira sem tartotta jónak, hogy említést tegyen róla. Pedig van benne valami, ami megfogja az embert, az olvasót, és elgondolkodtatja. Az a gyanúm, hogy valami olyasmit akart vele elmondani a szerz, hogy minden n lelkivilága, az ami benne van, kiismerhetetlen. Egy bomba, mely bármikor robbanhat, és úgy tönkreteszi, akárcsak t Zelda. Ám lehet, hogy ezt csak én gondolom.
Fitzgerald, miközben anyagi gondokkal küszködik, ír egy elbeszélést a fociról. Bizonyos szempontból olyan afféle múltba révedés ez a sztori emlékezés a jobb és boldogabb idkre, ahogy a pénztelen szerz a Nagy Füstös Hegység egyik szállodájában ülve megteremti magának a szke, kék szem Kiit,, akivel együtt nézik a futballmeccseket a Yale arénájában. Az elitegyetemek fényz kulisszái mögött játszódó elbeszélés azonban tele van csalással, hazugsággal, szexszel, és egyéb mocskos részletekkel. Jó példa ez arra, ahogyan Fitzgerald megpróbálta ugyanazt a terméket megbízhatóan szállítani" vagyis olyan történeteket írni, mint amilyeneket vártak tle , viszont úgy, hogy közben távolról sem makulátlan, hanem egyenesen romlott erkölcs karakterekkel dolgozik.