Lesz a jövben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek. A haza keletkezben van, új ideológiák, új érzelmek és új választások mentén (melyek mélyén azért mindig lapul egy-egy ismers mozzanat). Az ország újabb csonkoláson esik át egy újabb háború következtében, és a rendszert gyökeresen meg kell változtatni ahhoz, hogy talpra álljon történelmének egyik legszégyenteljesebb vereségébl. A fizikai és szellemi leépülés fájó pillanatait egy új nyomor örömteli pillanatai váltják, amelyben a nélkülöz lakosság követhet eszmére lel, szerethet és karizmatikus vezérre, valamint világos jövképre. Az anyaföld és a nemzet, akár a királyn és a király, egymásra talál, és immár szétválaszthatatlanok. Mindemellett bizonyítást nyer az is, hogy a hülyeség nagyon tud fájni.