E három kötet, melyek 1931 32-ben és 1948-ban jelentek meg, els ízben kerülnek magyar nyelven az olvasó elé. A Földi istenek nagyív eposz az emberrl, aki felfelé kapaszkodik, valahol félúton van állat és isten közt, azt hiszi, hogy a földi világon túl van, holott még annak legmagasabb csúcsait sem tapodta lába. si eposz formájában megírt szépséges allegória a mvésztl az embernek az emberrl, földi (és égi) feladatáról, helyérl. A vándor cím kötet 52 parabola, állatmese, mondás, mely Gibran tömör írásmvészetének lényegét adja: rövid, szikár, patikamérlegen kimért mondatok elementáris csattanóval és üzenettel, melyek hetekig motoszkálnak bennünk, és tárják fel valódi értelmüket. Olyanok, mint a nyíló rózsabimbó: a napok elrehaladtával egyre újabb és újabb réteget mutatnak meg. A völgy nimfái mélyen megrázó, katartikus alkotás: a szeretet, a szerelem és a hit mindent átható, mindent megváltoztató és univerzumokat átível erejérl szóló három novella: Gibran mvészetének kvintesszenciája. A mveket olvasva értjük meg, hogy könyveit miért vetette máglyára a maronita egyház Bejrút fterén és íróját miért átkozta ki az egyház kebelébl. E mvek olvasásával hatolhatunk a legközelebb Gibran megértéséhez: miszticizmusa nem más, mint saját, emberi lelkünk legmélyének, saját emberi valónknak a felmutatása. Lélekemel mvek, az emberi eszme örök értékei, Gibran megfogalmazásában: A lélek fenségesebb az rnél, kitartóbb az idnél, mélyebb az óceánnál és tündöklbb a csillagoknál."