Hedda Gabler

Ibsen - és ez már kortársainak, drámái els kritikusainak is feltnt - nemcsak a polgári élet kataklizmáinak els nagy drámai ábrázolója volt, de egyúttal a nalakok, a ni sorsok specialistája is. Hedda Gabler cím darabja elssorban a címszerepl nalak miatt számított nagy, jelents mnek, olvasóit, nézit fként az foglalkoztatta, hogy a gyönyör, erélyes, büszke Hedda, aki a biztonságos életért, a nyugodt, fényz életmód kedvéért ment hozzá szinte karikaturisztikusan szolid, szakmájában jelentéktelen, de ügyes leend professzor férjéhez, vajon milyen ni típust, milyen ni sorsot jelképez. Vannak, akik Hedda Gablerben az emancipáció-mozgalom mártírját látják, mások az ers, ám végül is összeomló (Hedda a darab végén öngyilkos lesz) nt fedezik fel benne, ismét mások a ni sors árulójának, az otthonteremtésre képtelen, anyaságra nem is vágyakozó hisztérikának tartják. Az értelmezések mindegyike találó, ám éppen azt véti el, amit Ibsen leginkább hangsúlyozni kívánt darabjával: az archetipikus, nagy, si modellekre építkez, éppen csak anyagát a napi eseményekbl, a polgári életvitelbl származtató drámát. Hedda Gabler sokkal inkább hasonlít-ragaszkodik tábornok apjához, mint nyárspolgári, puha férjéhez. Hsi tettre szeretné serkenteni társasága férfitagjait, rajong a nagy, végletes gesztusokért és öngyilkos is akkor lesz, amikor látja, élete és környezetének élete egyaránt kicsinyességbe fullad, az igazi dráma eljátszására valamennyien képtelenek. A darabnak különös mélységet, atmoszferikus holdudvart kölcsönöz az, hogy Ibsen - alig észreveheten bár, de - végig a nagy germán mondavilágra játszik rá benne, a Nibelung-ének asszonyhseit eleveníti fel Hedda Gabler polgári figurájában. Jelents, Ibsen legjava alkotásai közé tartozó dráma. (Legeza Ilona)

Dettagli