A holokauszt minden egyes magyar állampolgár részvételével történt: mindenkinek volt a zsidótörvények által érintett szomszédja, barátja vagy üzletfele. Az átlagember esetében a felelsség elhárítására szolgáló parancsra tettem" megfogalmazás megfelelje a nem is tudtam róla". Klacsmann Borbála könyve ennek a kényelmes és megszokott elbeszélésnek minden elemét megkérdjelezi, és konkrét eseteken keresztül mutatja be, hogyan nyilvánította a magyar állampolgárok egyik része a másikat minden következmény nélkül másnak". És a megkülönböztetés érdekében hogyan módosította a jogi kereteket, majd az immár hatályos jogszabályoknak megfelelen hogyan rabolta ki, küldte halálba ezeket a magyar állampolgárokat, a késbb csodával határos módon hazatérknek pedig csak nyögvenyelsen és részlegesen szolgáltatott kártérítést. Azt, hogy mi hangzott el és milyen döntések születtek az ebédlasztaloknál a gzölg levesek felett vagy az elfüggönyözött szobák sötétjében, melyeknek hatására ilyen kérvényeket, beadványokat tettek egyes állampolgárok más állampolgárok ellen, nem tudjuk, csak sejthetjük. De ezeknek a döntéseknek az írott forrásai megmaradtak, és rájuk épül ez a könyv. A kapzsiság és a bizonyosság, hogy meg lehet úszni, sok tízezer magyart késztetett arra, hogy mások kirablása és halála árán javítson anyagi helyzetén. (Részlet Pet Andrea elszavából)