A Kádár-korszak politikai propagandája a külföldi titkosszolgálatok és a nyugati emigráció beavatkozásával magyarázta az 1956-os forradalom kitörését. A pártállami idszak visszatér motívuma volt a népi demokrácia ellen harcot hirdet külföldi fegyveres csapatok képe, amelyekben fontos szerepet kaptak az ország eltiprására tör nyugati magyar emigránsok. Vajon volt-e, s ha igen, mi volt az alapja ennek a képnek? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal hozták ket létre, és a magyar állambiztonsági szervek milyen intézkedéseket tettek a fenyegetés elhárítására? A Hontalan hadsereg? cím kötet eredeti levéltári iratok segítségével, a történeti feldolgozás eszköztárát használva tárja fel a magyar hírszerzés történetének néhány epizódját az 195060-as évtizedbl. A hidegháború idszakát ugyanis valóban a titkosszolgálatok aktív mködése jellemezte, de tevékenységük dokumentálása hosszú évtizedeken keresztül nem volt lehetséges. A szerz által áttekintett és bemutatott iratokból többek között az is kiderül, hogy a kémregényekbl ismers ügynöki munkaábrázolás valós információkon alapul; megismerhetjük bellük az emigráns magyarok legharcosabb képviselit, néhány sikeres ügynököt, valamint az állambiztonság módszereit a hálózat bvítésére és a célszemélyek becserkészésére. JOBST ÁGNES 1997 óta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által létrehozott Vidéktörténeti Témacsoporthoz csatlakozva a pártállam hatalomgyakorlási mechanizmusait vizsgálta, és elsként foglalkozott a keletnémet Stasi és a magyar hatóságok együttmködésével. A keleti tömb országainak, elssorban Magyarország és az NDK állambiztonsági szerveinek együttmködését elemezve tágította kutatási területét a hírszerzés irányába.