Miért lassul a gazdasági növekedés? Megoldás-e a feltétel nélküli alapjövedelem? Miért népszerek a bevándorlásellenes politikusok? Elkerülhet-e a klímakatasztrófa? Milyen hatással lesz a robotizáció a munkaerpiacra és a jólétre? Fokozza-e a társadalmi egyenltlenségeket a nemzetközi kereskedelem? Lustává teszi-e az embereket a pénzbeli támogatás? Hogyan kezeljük a migrációt? A világ legégetbb kérdéseire és kihívásaira aligha lehet egy 140 karakteres Twitter-bejegyzésben válaszolni. A közgazdászok megosztottak, a politikusok többsége pedig az orrunknál fogva vezeti a szavazóikat. Egye kevesebb idnk van a közös beszélgetésekre, értelmes vitákra, hogy valódi válaszokat keressünk az emberiség jövjének legnagyobb kihívásaira. Mindez csak gerjeszti elégedetlenségünket és a bizalmatlanságunkat úgy tnik, szinte lehetetlen kitörni ebbl az ördögi körbl. Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo közgazdasági Nobel-emlékdíjas szerzpáros szerint minden szükséges tényez a rendelkezésünkre áll, hogy megoldjuk az emberiség eltt álló kihívásokat. Az erforrások átgondolt elosztásához és felhasználásához azonban hiányzik egy jó közgazdaságtan. Rengeteg empirikus vizsgálatra építve meggyzen érvelnek amellett, hogy olyan forradalmi szemléletváltásra van szükség a közgazdaságtanban, amely az emberek viselkedését, érzelmi és lelki reakcióit is figyelembe veszi. Meglátásuk szerint csakis az egymás kölcsönös tiszteletére épül közös gondolkodással hidalhatjuk át a véleménykülönbséget, számolhatjuk fel a bizalmatlanságot, és bonthatjuk le a közénk emelt falakat. A tét elég nagy: ha sikerül, az utókor majd hálával gondol erre a korra, ha kudarcot vallunk, az felbecsülhetetlen veszteségekkel járhat.