Jézus gyermekkora címmel 2014-ben jelent meg magyarul a Nobel-díjas dél-afrikai író, J. M. Coetzee új regényfolyamának els kötete, amelynek folytatása a Jézus iskolái, de önmagában is teljes történet egy még mindig aprócska, éppen csak iskoláskorú kisfiúról és nevelszüleirl. Davíd, Simón és Inés egyaránt, mintha a semmibl hajóznának át az óceánon, egy emléktelen múltból érkeznek a befogadóállomás-szeren mköd utópisztikus valóságba. Coetzee - mve címének ers utalásán túl - rendkívül visszafogottan "játszik rá" a bibliai párhuzamokra, aprólékos vizsgálódása egy autisztikus akaratú és kategorizálhatatlan képesség fiú hétköznapjaiban újra és újra, váratlanul szolgál kínzó felismerésekkel. Davíd oly kibírhatatlan, hogy nyomasztó jelenléte ell a menekülés vágya nevelapjában már-már legyri a szeretet és gondoskodás ösztöneit - mégis ennek az ellenkezje történik: a férfi kénytelen önmagában fölfedezni eddig nem ismert készségeket, föltenni eddig elhárított kérdéseket.
Az olvasó szinte észre sem veszi, hogy Coetzee, mint korábbi remekeiben mindig, az önkifejezés határairól, a mvészet mibenlétérl, az erkölcs fogalmáról, az emberi kapcsolatok esélyeirl beszél.