Kerti szonáta

A nk nemcsak otthon végeznek láthatatlan munkát, sokszor a társadalomért is úgy tevékenykednek, hogy szinte megfeledkeznek róluk. Ezekrl az alig emlegetett ni hsökrl szól a regény. A fiktív szereplkkel dolgozó kötet olyan, mint egy szövegbl sztt szonáta a lelkierrl és a bátorságról.

A regény nem egy kortárs visszaemlékezése a kés szocializmusról, inkább a következ generáció tisztelgése az örökségként kapott mítosz eltt, egyfajta emberi, lelki rekonstrukciója a nyolcvanas évek végének. 1987-ben járunk, Magyarországon, Budapesten. A korábbi politikai struktúra már mködési zavarokkal küzd. A besúgói rendszer még aktívan mködik, az ellenzék is egyre több akciót szervez: a kötetben mindkét oldalról megismerhetünk embereket.

A kamaramként is felfogható regény az árulás és lázadás pszichológiájával foglalkozik, azzal, milyen apróságokon, rejtett családi kódokon, lelki töréseken múlik az, hogy valaki a rendszerrel való tudatos konfrontáció útját választja, vagy éppen aktívan segédkezik a fenntartásában.
Ám nehéz pálcát törni bárki felett is egy olyan korszakban, amikor nincsenek egyértelm frontvonalak, és a könyvnek nincs is ilyen szándéka.

A regény lapjain 1944-tl 1987-ig villannak fel a magyar történelem olyan drámai pillanatai, melyek mindenkire hatással voltak, de a nknek sokszor még nagyobb traumát jelentettek.
Amíg pedig megismerjük az túlélési stratégiájukat, addig is vígan zötyögnek a Zsigulik, kotyognak a kávéfzk, végtelen lassúsággal épülnek a víkendházak, Beszélket lapoznak titokban, hangulatjelentések készülnek, szól a Kontroll Csoport, a panellakások fagyöngyös függönyei engedelmesen csörögnek a vállunk körül, a fszereplk számára pedig a végére kiderül: ki árult el másokat, és ki önmagát.

Dettagli