Els regénye, a Piroska 1919-ben jelenik meg. Még tíz éve van hátra, ezalatt írja osszesen négy regényét: a Piroska után a Régi ismerst, majd a Kísérteteket és végul a Tamást. Ezek nem hasonlítanak semmiféle más magyar regényhez, kulonos otvozetei a szeszélyes emlékezésnek, az alkoholkábulatban gomolygó látomásoknak, a filozófiai toprengéseknek és vitáknak, a lélektani esszéknek. A kitnen szerkesztett novellákkal szemben ezek a regényfélék csaknem formátlanok, de nagyon szép stílusúak, szemléletesek, osszevisszaságukban is izgalmasan érdekesek, mert alakjaik igaz típusai az élet peremén, az onpusztítás kísértései kozt élknek. (Hegedus Géza)