Megjártam A Don-kanyart

A Somorjai Lajos életét meghatározó, maga szabta négy alapelvhez: szinteség, jóindulat, intelligencia és szorgalom, bízvást hozzátehetjük ötödikként: emberség. Sohasem hangoztatta, de mindenkor meghatározta cselekedeteit. A fronton is, életveszedelemben is, társulva a hippokratészi eskü szellemével. Orvosként is ember volt: egyformán gondjaiba vette az orosz hadifoglyot és a lezuhant német pilótát, magyar túlélt keresett a holtak között a partizánok járta erdségben, mert az orvosnak az kötelessége". Katonaként is ember maradt: nem bántotta, futni hagyta a fegyvertelen ellenséget, s örült, hogy jót tett vele. És emberként is igazolta humánumát a körülötte dúló embertelenségben: megindult a lelke a halálra ítélt, él pajzsként fogva tartott oroszok és az elgyötört zsidó munkaszolgálatosok láttán, s párás szemmel hallgatta a súlyos sebbel a mtasztalán fekv, családját szólító magyar bakát, miközben bátorította, pedig tudta, hogy menthetetlen. Mindennél jobban ragaszkodott feleségéhez és gyermekeihez. Már-már követelve óhajtotta a szeretetet, mert az jelentette számára az egyetlen kapaszkodót a túléléshez a végletekig elfajult világban. S amikor testileg-lelkileg meggyötörve kikerült az urivi hídfcsata poklából, az els simogató szóra feladta érte a házastársi hséget. De késbb nem szégyellte megvallani gyengeségét.

Gyakorlatias gondolkodása és tisztánlátása nemcsak reménytelennek tn helyzetekbl mentette ki, hanem képessé tette átfogó katonai és politikai összefüggések felismerésére is. Már 1942 nyarán, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája eltt látta, hogy Hitler nem nyerheti meg a háborút, fként nem az oroszok ellen. A magyaroknak pedig semmi közük hozzá, valamennyien eszközök és áldozatok az idegen célok oltárán. Latolgatta hazája sorsát: vajon szerbek, oroszok, esetleg angolok szállják-e meg a vereség után?

Tárgyilagosan ítélte meg a magyar hadsereget, a német szövetségest és az ellenséget. Kárhoztatta a magyar hadvezetés I. világháború idejét idéz felfogását, a csapatoknak a német és az orosz erkéhez mérten korszertlen fegyverzetét, felszerelését és akadozó ellátását. Elismerte ugyan a németek katonai felkészültségét, jó szervezettségét és modern haditechnikáját, de nehezen viselte el ggjüket. Ugyanakkor érdekldéssel és nem az ellenség elfogultságával fordult Oroszország felé, s megértette, st méltányolta az orosz mentalitást. A nyugati kultúrfölény" szemszögébl vélekedett a városi és a még szembetnbb falusi elmaradottságról, de lenygözte az orosz táj és az ortodox templomok látványa. Sajnálkozott a kolhoz gondolatával félrevezetett, nyomorult paraszton, és elvi felsségének tudatában folytatott vitát a kommunizmus eszméjét meggyzdéssel valló pilótanvel, de tisztelettel szólt a mezítlábas, elhanyagolt külsej tanítóról és az autószerelrl, aki Tolsztojt olvasott, s jól ismerte a világirodalom klasszikusait is. Megértéssel szólt a szülföldjéért harcoló orosz katona fanatizmusáról, az utolsó eltti töltényig ellenálló s az utolsót magának szánó lezuhant repülrl. Elborzadt a partizánok kegyetlensége láttán, amikor senkinek sem irgalmaztak, de hsöknek kijáró tisztelettel szólt róluk, amikor nem kértek maguknak kegyelmet.

A napló eleven, jó tollal megírt, érdekfeszít olvasmány. Somorjai Lajos adott helyen és idpontban élte meg az eseményeket, azonnal vagy néhány napos késéssel rögzítette a történteket, s mivel jó megfigyel volt, a történelmi hitelességhez többnyire nem fér kétség. Legfeljebb az innen-onnan érkezett rémhíreket érheti kritika, amelyek között nem tett nem is tehetett különbséget a szerz. A szövegen a lehet legkevesebb változtatást hajtottuk végre. Mindenekeltt az elmúlt évtizedekben megváltozott helyesírási szabályok szerint igazítottunk rajta. A katonai alakulatok és a rangfokozatok rövidítését feloldottuk az érthetség kedvéért szögletes zárójelbe téve a kiegészítéseket , ugyanakkor meghagytuk a közismert rövidítéseket. Az áthúzott szavakat

Dettagli