Elválaszthatatlanok voltunk mi négyen. Aztán jöttek a félreértések. Ezeken még túltettem volna magam, ha nem rabol el az ír maffia. Ekkor kezddött számomra az új idszámítás. A maffiózók karmai közül az isteni Tim szabadított ki. Tim, aki nem is Tim. Vagy mégis? Nem bízhattam benne, de nélküle nem volt reményem a túlélésre. Kezdetét vette a hajsza. Fejvesztve menekültem elle és a maffia ell, amíg bele nem szaladtam a tolvaj majom Sandybe, és átmeneti menedékre nem leltem egy csimpánzotthonban. A rövid pihen alatt új gondolat kezdett gyötörni: ha a barátaimat elveszítem, mi marad a végén?