Az ország csak annak ad, aki megérdemli. Aki nem vet, nem is arat, ilyen ennek az országnak az igazsága, aki nem dolgozik, ne is egyék."
Ritkán fordult el a cseh irodalomban, hogy egy könyvnek ilyen különös sorsa legyen, mint a Moszkva A határ cím regénynek. Ebben a sorsban részesült maga a szerz is számzés, publikációs tilalom, trés, majd üstökösszer újjászületés. Amikor 1937-ben Prágában megjelent, a regény dühös megbotránkozást keltett a cseh kommunisták körében, nem kisebb személyiség, mint Julius Fuik mondott ki rá éles ítéletet, polgári idealistának, a nép ellenségének bélyegezve meg Weilt és a következ években, mindahányszor félre akarták állítani a szerzt, ehhez az ítélethez nyúltak vissza. A háborút követen a Moszkvához h államban a könyv évtizedekre eltnt a könyvesboltok és könyvtárak polcairól.
Akkoriban csak kevesen ismerték fel, talán nem is akarták felismerni, milyen profetikusan ábrázolta Weil a harmincas évek Moszkváját, ahol akkoriban tört ki a lázas tisztogatás". A Moszkva A határ egy izgalmas, már-már krimiszer történetbe csomagolt kulcsregény, az egyik legautentikusabb tanúvallomás az els szocialista ország politikai légkörérl. Jelentsége André Gide Visszatérés a Szovjetunióból és Arthur Koestler Sötétség délben cím mvéhez fogható.