Páreng, Retyezát

Maderspach Viktor tettekkel igazolta, hogy csak sast nemzenek a sasok, méltó ivadéka dicsséggel koszorúzott seinek. Hallottam bravúros menekülését bérces szép hazájából, Erdélybl, mikor üldözi kezébl kiverekedte magát és úttalan utakon - nyomában a bosszútól liheg martalóchad - hagyta oda szülföldjét, birtokát. Mikor a harcnak vége, feltnik mint író. Csodálatos termékenységgel ontja eredetiségét jellemz írásait a napilapok hasábjain, melyeket nagy élvezettel és szeretettel fogad az olvasóközönség. Talán még érdekesebbek vadászati cikkei. Egészen más valamik, mint a »rendes« vadászleírások! Kitn megfigyel tehetségrl és rendkívüli, szinte csodával határos fizikai teljesítményekrl számolnak be ezek. Ez utóbbira jellemz, amit 1926 elején Afrika szívében hallottam róla, a Retyezátról beszélgetve. Horthy Jen elmondta, hogy egy alkalommal a Retyezáton a vadászkalibából hajnalban kilépve, valami behavazott tömegbe botlott, amely megmozdult. Maderspach volt, aki késn éjjel érkezett és nem akarta alvó vadásztársait felébreszteni, inkább lefeküdt a kunyhó eltt. Most is, mint útépít fmérnök, közel 6 X-el a vállán, este Mátyásföldön kerékpárra ül (nem motorosra!), reggel Szegeden már munkába áll, este pedig hozzáfog az íráshoz... Volt erdélyi vadászterületei Nagymagyarország, de talán egész Európa legpompásabb és legérdekesebb hegyvadonjai, a Páreng és Retyezát, hol vadászterületeinek határát - nem egy alkalommal az országhatáron túlra is - »kedve szerint bvítette ki«. Az színes írásaiból fájdalmasan tnik ki, hogy mit vesztettünk Erdéllyel!... [Kittenberger Kálmán]

Dettagli