"Az elvégezett munkát, ami nincs leírva, mégis benne van a szövegben, néma poétikának nevezném."Nádas Péter új könyvében éber csöndek, elgondolt és kitörölt szavak, hiány két hang között, sötétben elmosódó színek vagy éppen a közönséges földigiliszta késztetik megtorpanásra az olvasót.A szerz vezeti a tekintetünket, ki kell pillantanunk egy panelház nyolcadik emeletérl, rá kell néznünk a kertre, hogy a látvány felidézze a puszta helyek, szünetek, ismétldések és variációk összhangzattanából építkez világunkat. Felidézze Esterházy Péter alakját, Haydn harmónia utáni vágyát, a szótlanságával beszédes nagyapát, az éjjeli erdt - végs soron azokat a viszonyrendszereket feltérképezve, melyek mentén az alkotó, gondolkodó és érz én megtapasztalja a létezés architektonikáját. A címadó esszében a szépírói gondolkodás és a szöveg alakításának módszertana ezeknek a bels szerkezeti kapcsolódásoknak a mintáján nyugszik, miként ez az elemz és értelmez igény mutatkozik meg a fényképezés technológiai váltásának következményeirl szóló írásban is. A könyv szatirikus hangú záró beszélyében a szerz mintegy mellékesen emlékeztet arra, hogy "a diktatúra mindig a szakmákat szedi szét elször", ami különös hangsúlyt helyez a hivatásra mint felelsségteljes szemléldésre.