Zelda Fitzgerald osszes mvei

Zelda Fitzgerald most már akár világhírnek is mondható A valcert táncolja velem (Save Me the Waltz) cím regényében sok olyan eseménnyel találkozhat az olvasó, melyrl férje, F. Scott Fitzgerald is ír, vagy tesz említést, világhíres regényében, *Az Éj Szelíd trónján-*ban. Ám Zelda távolról sem plagizált, nem is tehette, hisz konyve 1932ben jelent meg, míg Az éj szelíd trónján két évvel utána. Így már eleve elmondhatjuk, hogy bármi legyen is Zelda Fitzgerald konyvének az érdeme, vagy hibája, mindenképpen irodalmi kuriózum. Zeldának volt írói vénája, és tehetsége is az íráshoz, mint ahogy legalább kozép szinten a festészethez és a baletthez is. Ezt a Vezesse F. urat és feleségét a számú szobába cím rovidke torténet is mutatja, melyet, mint szerz Scott Fitzgerald is aláírt ugyan, de sokkal inkább a feleség volt az, aki megírta. A férj legfeljebb átnézte és kiegészítette, ahol úgy gondolta, hogy ki kell egészíteni. De ez a regény egy egészen onálló m, mely, mint minden jó irodalmi malkotás, a leghitelesebben tudja ábrázolni azt a frenetikus kort, az elmúlt évszázad húszas éveit, amiben Fitzgeraldék is éltek. Így tehát nemcsak irodalmi kuriózum, hanem sokkal tobb annál. Nem elhanyagolható része az amerikai irodalomnak. Már csak azért sem az, mert nemcsak Amerikában, de világszerte az olvasók mind szélesebb korei kezdenek egyre nagyobb érdekldést mutatni F. Scott Fitzgerald élete és mvei iránt. Hogy miért? Ennek egyik oka minden bizonnyal a híres Fitzgerald páros torténetében keresend. E torténet (nagyon roviden) a kovetkez.

Nem sokkal az els világháború után Scott Fitzgerald megkérte Zelda Sayre kezét, akit az alabamai Montgomeryben ismert meg, amikor az els világháború idején ott állomásozott, mint bevetésre váró katonatiszt. Zelda másodszorra mondott csak igent. Akkoriban Fitzgerald kezd író volt csupán, de jók voltak a kilátásai. 1920ban els regénye*, Az* Édentl messze (This Side of Paradise), sikert aratott. Aztán tovább és sokat dolgozott; erejét nem kímélve írta sorozatban elbeszéléseit a Saturday Evening Post-nak, hogy biztosítsa magának és feleségének azt az életformát, mely kijár gondolhatta a sikeres embernek Amerikában. 1925-ben jelent meg harmadik regénye, A nagy Gatsby. Nagyon jó kritikát kapott, de csalódást jelentett anyagilag. Kilenc évvel késbb látott napvilágot a negyedik regény, Az éj szelíd trónján, és akkor máris a témánál, Zelda konyvénél vagyunk.

Egy olyan rovid életrajzba, mint amilyet fentebb vázoltunk, aligha fér bele az a bonyolult konfliktushalmaz és feszultség, mely Fitzgeraldék életét jellemezte. Az írótárs Hemingway úgy látta, hogy az egyuttélést a feleség mérgezi, mert féltékenységével állandóan zavarja férje munkáját. Azok az óriási erfeszítések Zelda részérl, hogy festmvész, balerina vagy író legyen, ennek a féltékenységnek voltak részei. Zeldának mindenhez volt tehetsége, de végtelenul frusztrálta, hogy nem tud élni vele; így például akkor kezdett el komolyan balettozni, amikor már túl ids volt hozzá (28 éves). Túlerltette magát, beteg lett (skizofrén) és élete végéig gyógykezelésre szorult.

Sokáig nehezen lehetett valamit megtudni Zelda regényérl. Fitzgerald életrajzíróit valahogy hidegen hagyta a téma. De aztán egyikuk (a neve Dan Piper) egy egész fejezetet szentelt konyvében ennek a regénynek. És a legnagyobb elismeréssel ír róla.

A regény magáról Zelda Fitzgeraldról szól, aki Alabama Beggs néven szerepel konyvében. Alabama egy csodálatosan okos lány, és azon kívul igazi déli szépség. Nem véletlen, hogy Fitzgerald modellként használta feleségét a húszas évek szépséges és kívánatos lánykáinak az ábrázolására, amikor regényeit és elbeszéléseit írta. Nem véletlen az sem, hogy Zelda és férje emblematikus figurái lettek az akkori idk élvezetre vágyó és anyagi jólétre torekv fiataljainak. Aztán, amikor Zelda Fitzgerald idegosszeroppanással a Baltimore-i Johns Hopkins Kórházba kerult,

Dettagli