Hogyan és miért akartak beszervezni az otvenes évek kozepén egy kisvárosi zenetanárnt? Mivel próbáltak rávenni az egyuttmkodésre egy vidéki gyermekgyógyászt, és az illet miként igyekezett kibújni ez alól? Milyen szerepuk volt az 1956 utáni megtorlásban az ugynokoknek, informátoroknak, besúgóknak, akik kozott akadtak olyanok, akiket zsarolással szerveztek be, de olyanok is, akik onként jelentkeztek, és még kitalációkkal is traktálták a tartótiszteket, csak hogy jó pontokat szerezzenek? Mi is volt az a bizonyos K-lakás? És végul mikor, milyen korulmények kozott és miatt kellett felszámolni a hosszú évtizedeken át fáradságosan és gondosan építgetett ugynokhálózatot?
A rendszerváltás óta eltelt tobb mint harminc évben sokszor tortek ki késhegyig men viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az ugynokakták", valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a torténészek, szakemberek, a kozvélemény szerint a válasz egyértelm nem". Takács Tibor ezt a nagykozonség eltt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám kozérthet formában. Konyvében megvizsgálja, milyen kép él a koztudatban a politikai rendrségrl és annak tagjairól, szemlélteti, hogyan épult fel és mkodott az ugynokhálózat az 1945-tól 1990-ig terjed idszakban, és részletes esettanulmányokban, konkrét emberi sorsokon keresztul hozza kozelebb az olvasóhoz a kort és szereplit.