Az Ördögcsapda tizenkét darabja méltó tisztelgés a világirodalom legendás alakja, a nagy humanista nevettet, Kurt Vonnegut és életmve eltt. A történeteket áthatja a szerz csakis rá jellemz humora, továbbá az erkölcsi normáinak sérelmébl fakadó harag. Megcsodálhatjuk drámaian tömör levelét, melyben értesíti szüleit, hogy a németek fogságába esett. Böngészhetjük utolsó eladását, amelyet már fiának kellett felolvasnia. Mark jegyzi a válogatás személyes hangvétel Bevezetését is. A gyjtemény egésze alapján újfent meggyzdhetünk arról, hogy a Mester zseniális és maradandó szellemi örökséget bízott ránk. Napjainkban eszményeinek morális üzenete az egész bolygónak szóló fontos figyelmeztetés, mely idszerbb, mint valaha. ...hogy az ördögbe létezhet, hogy valaki büntetlenül ennyi baromságot összehalandzsázhasson? Hát csak azért úszhatta meg szárazon, mert a közönsége vev volt a marhaságaira. Hamar rádöbbentem, hogy amikor majd bemegyek az eladóterembe, odabent a sok nép és idekint az egész világ fülig szerelmes az apámba. Bárhová követnék. Íme, az egyik tökéletes sületlensége: "Pont annyira vagyunk ntlenek, mint a nem meleg római katolikus papság ötven százaléka." Vagy itt van ez: "Seggfej az, aki mfogsort illeszt a farpofái közé, hogy leharapja vele a gombokat a taxi hátsó ülésérl." Vagy ez: "Szimatnak nevezzük azt az ipsét, aki a ni kerékpárok nyergét szaglássza." Uramisten, vajon hová akar az én drága édesapám kilyukadni? Ám váratlanul eláll valamivel, amivel fején találja a szöget, ami felháborító, mert igaz. És éppen azért fogadjuk el igaznak, mert korábban a papi ntlenségrl fecsegett, meg hogy ki seggfej, és ki szimat.