Konrád Gyorgy regénysorozatának (Ásatás) második kotete az Öreg erd újfent az esszé és a próza határvidékén halad. Az egyoldalas strófákból osszeálló epikai forma egyszerre ad teret a tág asszociációknak és a tomor megfogalmazásoknak. Ha Konráddal tartunk ebbe a metaforikus erdbe, akkor egyszerre érzékelhetjuk a folyamatos múltidt és az osszetett jelent. Találkozunk az íróval, az életrajzával, a munkamódszerével és legkivált azzal a nyitottsággal és kíváncsisággal, ahogyan egy eltor emlék, egy írói otlet vagy egy felbukkanó gondolat nyomába ered. Korbeírja az életét, újabb rétegeket tár fel. Tekinthetjuk ezeket a lapokat az író szikéinek is: merengései, toprengései sajátos ritmusú melódiák. Esszébetétek és naplójegyzetek. Regényforrások és torténetfolyamok. Kirándulás egy epikus erdben.